Ujjgyakorlatok

A szemmel láthatóan egyre ritkuló új bejegyzések már előre vetítették a baljós beteljesedést: ez a blog, gyakorlatilag betöltve alapvető rendeltetését, ha a nirvánába hullásra talán még nem is, de hosszú, tartós mozdulatlanságra ítéltetik. Gazdájának említést érdemlő tevékenységeivel a továbbiakban a "Satyrblog" nevű, http://ross-satyr.blog.hu címen elérhető, valamint a "Faragóműhely" nevű, http://versfaragomuhely.blog.hu címen elérhető virtuális felületek foglalkoznak.

A legutóbbi bejegyzés még távlati eseményként adott hírt a második kötetem hamarosan várható megjelenéséről. Azóta ez megtörtént. Minden további lényeges közölnivalóm itt található (amíg a készlet tart): http://blog.poet.hu/Ross/koteteimrol 

 

Tisztelt Olvasók - az áprilisi hónap elmúlt egyetlen bejegyzés nélkül, és már-már ez fenyegette a májusit is. Ezt a csúfságot elkerülendő, szívesen osztom meg a hírt: még júniusban megjelenik a "Tematikus gyakorlatok" című kötetem, szerves folytatásaként az "Ujjgyakorlatok" címűnek. Az új kötetből néhány darab részletei itt már megjelentek, most pedig láthatóvá teszem a teljes kötet (kb. 126 oldal) két oldalas Tartalomjegyzékét, itt.

A további történésekről rövidesen beszámolok.

Ez itten egy bónusz: részletek a majdani tematikus kötet "Fabula" című (legterjedelmesebb) témaköréből. Ha itt-ott felnőtt tartalom tűnne fel, azt igyekeztem kódolva (idegenkedve) közölni.

Jégcsapdíszes trónteremben
didereg a Burkus király.
Szava nyomán pára lebben,
s homályos az ezüstkanál,
amellyel a bögre tejet
keverné, de nagy a méreg:
italán a felületet
fedi szilárd, jeges kéreg...

Jött aztán egy asszír masszőr,
hogy javítsa keringését:
„Would you mind I mass your ass, Sire?”
Tolmács is jött, hogy megértsék.
Ám hiába vette elő
beavatott mestersége
titkait, a megrendelő
cidrijének nem lett vége.

Zeneértők tanácsolták:
jobb a hibrid a tisztánál,
az alapíz erős korlát,
kis tejföllel jobban járnál.
A Liszt-téma kellő alap,
és a szlávos ízlés rávall:
hogy csússzon a lángos-falat,
megkenik majd Smetanával.

Engem kértek végül aztán,
verset szültem kínszenvedve,
és honlapját kiválasztván
felraktam az Internetre,
mert más módon a királyhoz
nem juthatna el e giccsem.
Forr majd vére, ha kiátkoz;
elég-e, hogy melegítsen …?

Még egy előzetest megkockáztatunk itt, majd lassan valóban neki kell látni az új kötet ("Új gyakorlatok") technikai összeállításának, vagyis alighanem szüneteltetni kell egy kis időre ezt a közlési fórumot.

Városunkban van egy ménes,
fenntartása körülményes;
bár a pénzét jól kezeli,
állapota csődközeli.
Jött aztán egy kecsegtető
ötlettel egy befektető:
Próbálkozna lókórházzal –
nálunk aztán jókor házal!

Elvittük a méntelepre:
úgy nézett ki, mint a lepra!
Addig volna jó szanálni,
míg jól fogy a lószalámi,
ám ha marad ez a fertő,
olcsóbb lesz a kanca-fartő,
s a lesántult tüzér-mének
nem lesznek jók szüzérmének.

... Vonóvá lesz farka szőre,
sörényből lesz tarka szőrme,
hasznosul a belek tárgya:
lesz belőle melegtrágya.
És bár lelkét örömteli
útja végén kileheli,
gazdagítja lefagyasztott
hormonja a csoda-kasztot…

Gondolom, ideje, hogy ismét megcsillantsunk valamit a készülő második kötet gyöngyszemei közül.

A dombtetőn egy tollforgó ficánkol,
alatta horpadt, matt acélsisak.
A megfigyelő tisztes távolából
fürkésző szemmel ennyit látni csak.
A rostélya a homlokára lökve:
sebezhetőbb, de így sem védtelen,
s ha leereszti, lent marad örökre:
tört képet lát a keskeny réseken.

                    * * * * *

Himnuszok őrzik asszonya erényét,
dalnokok zengik szelíd bájait,
szépség és jóság, hűség és szerénység,
biztos tudás és szilárd szikla-hit.
Óvták a társak, sajnos, mindhiába…
A kósza hírt csak ő nem tudja már:
a nő erényét páncélpánt vigyázza,
melyhez egy pótkulcs kézről kézre jár …

                    * * * * *

Zsákmánnyá lett a tőre és a kardja,
ám kedves lantját meghagyták neki:
váltságdíját; ha maga is akarja,
kis pengetéssel összeszedheti.
Oszmán hadurak fizetős dalestjén
jó néhány piasztert fiadzik a dal –
ha jól forgatod lantodat, Sebestyén,
tinódi kúriád viszontlát hamar…

Köszöntsük a 2010-es évet az előkészületben levő második Ross Satyr-kötetnek egy újabb darabjából vett részletekkel:

A kietlen, puszta tájon,
sűrű gazban vágva rendet,
felépült az ispotályom:
állatok a páciensek.

Elvonón a korhely Gödény,
percről percre nő a szomja;
panaszkodik közben szegény
Tükörponty a vízuszonyra.
Ifjú Süllő félrelépett,
s ezt nem tűri el a kasztja.
Orvosa a röntgenképet
egy Fogasra felakasztja.

Pulyka farán díszlegyező,
beváltotta régi álmát,
s tudatja az ébredező
ápolókkal: Pávává vált.
Madárnővér bátran támad:
kúppal gyógyít fehér Hattyút,
a Kócsagnak tablettát ad,
a Gémnek meg kanalas jut.

Féltékeny a tatu-nőstény:
félrelépett bak-tatuja.
Lassan baktat, mint egy őslény,
szíve üres faskatulya.

Kíséri a gyógymódokat
kockázat és mellékhatás:
ha a beteg zsebbe nem ad,
szünetel a szolgáltatás!

Az előkészületi stádiumban levő következő kötet egyik darabjának darabjai láthatók alant:

Egy barátságban fontos tényező,
hogy témáinkban mennyi a közös,
hát nekilát a szorgos kérdező,
a faggatás csak részben ösztönös.
Elhangzanak a válaszmondatok,
oldja a kételyt minden új darab:
ízlésünkben az eltérés a sok,
vagy egyezésből akad számosabb?

                     * * * * *

Én próbáltam már írni verseket,
születtek tőlem gyermekdallamok,
focizni jártam lóverseny helyett;
míg más beszél, én inkább hallgatok.
Fanninak mindez nem mond túl sokat,
én listázom a döntő mérleget:
az egyesítő elvárásokat
s az elválasztó eltéréseket.

                     * * * * *

Egy nő lép most az étterembe be,
bombázó minden értékrend szerint;
kipirul Fanni, megrebben szeme,
szava is botlik, ahogy rátekint.
Bár rejtené, mint tárgyakat a köd,
de áruló a gyorsult szívverés:
ízlésünkben az eltérés a több,
de sajnos van egy fontos egyezés…

Egy újabb darab darabjai a készülő második kötetből:

Betöltik a vasvilágot
vas, acél és szénmező,
ferrumok és karbonátok,
s néhány hasznos ötvöző

Megfeszülnek acélíjak,
vasnyílvessző imbolyog,
Vasas-klubban vastagdíjat
fizetnek a vastagok.

Vaskocsmában hajnal hasad,
fő téma a meccsdöntő;
vasbor helyett öntöttvasat
önt a fáradt fröccsöntő

Vasalónő majd megszakad:
vasból van a szakajtó.
A Vasedényt védi lakat,
s leszedhető vasajtó.

Megszületett Elemérke;
mikor ürít, kimondom:
vaságyat is belemérve
csaknem harminc kilót nyom.

De elmúlt a szomorúság,
mit a nehéz múlt szab rád:
küldötteink koszorúzzák
Vas Gereben vasszobrát.

Rövid ízelítő az előkészületben levő következő kötetből. Még néhány várható.

Fatemplomban fagerenda,
sose látott faszeget;
fából van a reverenda,
melyet famoly feszeget.

Fairoda fatraverzzel,
szól a főnök: "Haragszom:
fagörgőre nem tekercsel
fapapírt a fafaxom!"

Faruhában nagy a bőség,
faszövőnő danászgat,
itt készít a faszövőszék
fafonálból favásznat.

Kihozzák a fareggelit:
két faszilva aszalva,
fapanírban fahúst körít
faburgonya, faszalma.

Holland festőn facipő van,
faszőrt használ ecsetnek;
ég a tűz a fakohóban,
hullanak a facseppek.

Az evilágról való eltávozás sokszínúségében tobzódunk alább; a teljes mű jó néhány egyéb módozatot is felsorol.

Megszületünk, vegetálunk –
szabványos és sablonos;
eltérést csak távozásunk
különböző módja hoz.

Elkapja a kaszás ember
a mezőn a parasztot,
az atléta holtversenyt nyer,
vígan leng az akasztott.

Leketyeg az óragyáros,
a horgász a tóba hal,
letaglózva a mészáros,
hamiskártyás besokall.

Latin-görög filológus
léte végén exitál,
begyűjti a patológus
szerveit a plexi-tál.

Erőművész végelgyengül,
kikiáltó elcsitul,
lélekharang szépen csendül:
lélekbúvár vízbe fúl.

Az alábbi ballada-részletekben egy tar férfiú keserveit szándékoztam vázolni.

Hitem szerint lennék Sámson,
növesztenék dúsabb hajat,
de erős a hajhullásom:
hajmosáskor kádban marad.
Nem mondom, hogy növesztésben
néhány módszer nem hatásos,
gyógyszertárban mégsem kértem
Viagrát a hajmosáshoz.

              * * * * *

És mivel a szórólapos
nem tágított a kapunktól,
a bőrömbe tűket tapos
egy megszállott akupunktor.
Biztatott, hogy lesz eredmény,
ha a ritmust felpörgetem –
a régivel összevetvén
dúsabb is lett mellszőrzetem.

              * * * * *

A vajákos bábaasszony
nem cicózott, gyorsan támadt;
célja volt, hogy megkopasszon
– nem engem; a pénztárcámat.
Csodát tett a főzet titka,
ha azt iszom, jobban alszom,
s bár a hajam gyenge, ritka,
méteresre nőtt a bajszom.

              * * * * *

Kipurgáltam minden szekrényt,
fiókot és ládát szintén,
egy növesztőt megveszek még:
"Hajdúsító" áll a címkén.
A szerencsém hajmeresztő,
kihasználom majd ruletten.
Jól bevált a hajnövesztő:
bedörzsöltem, s hajdú lettem!

Balladába örökítettem kedvenc csemegémet; íme néhány nyalásnyi belőle.

Hőség ellen krémfagylaltot
nem nyalhatott fidzsi gyermek:
míg a gyarmat-státus tartott,
nyoma sem volt fridzsidernek.

                  * * * * *

Megtudták, hogy termékükre
Pesten volna nagy kereslet,
hisz a nyelv a lélek tükre,
és ott nyalni sosem restek.

                  * * * * *

Visszaesett ízbimbói
szelekciós képessége:
nem volt képes ráhangolni
borsmentára, lépesmézre.

                  * * * * *

Hirdetése tartalmaz még
mást is, de a döntő tétel:
„Segédcukrászt alkalmaznék,
különleges nyelvérzékkel!”

                  * * * * *

Látható az utca felől:
a címkékre portrét nyomott,
s minden fagyit állat jelöl:
majom kókuszt, ló citromot.

A korábban a Satyrblog hasábjain megjelent interjú frissített változata, Lobra a kérdező.

- Ugyanannak a bő családnak vagyunk mindketten a tagjai, tegeződni fogunk. Adottság az is, hogy mindazt az információt, amelyet a Satyrblogon közzétettem, te magad is olvashattad, az alábbiakban ezért a még ismertté nem vált adataidra kérdezek először rá. Mi kerülne bele rólad a mérvadó irodalmi lexikonba?

- Gondolom, az anyakönyvi adataim: a múlt tavasszal éppen betöltöttem a normál nyugdíjkorhatárt, de mindjárt utána a volt cégem kapott egy kiemelt feladatot, amelynek megoldásába engem is bevontak. A tisztességes honorárium egy részét fordítottam az utolsó tíz évben legyártott verseim egy részének magánkiadású megjelentetésére, az „Ujjgyakorlatok” című kötetben.

- Legyártott?

- Nem elszólás. A kötetben szereplő összes darab egy sor közös jellemzővel rendelkezik, akárcsak egy gyár futószalagját elhagyó késztermékek. Először is, mindegyik vers tizenkét szakaszból áll, minden szakasz nyolc soros. Ezt a terjedelmet azért választottam, mert a verseket két hasábra tördelve és jól olvasható betűméretet feltételezve éppen kitöltenek egy A4 oldalt, vagy egy fekvő A5 formátumú könyvben két egymással szembe néző oldalt. Ezzel sikerül megközelíteni egy prózai mű leütés/oldal arányát, ami hatékony helykihasználást tesz lehetővé.

- Honnan jön ez a meglehetősen szokatlan kritérium?

- Egyértelműen az életpályámból. A középiskola elhagyásának napjától kifejezetten a műszaki pálya egyes szakaszait jártam be, ami egyfajta meghatározott gondolkodásmód követésére késztet a humán kultúra területén is. És ha már a középiskola szóba jött: mindig irritált, hogy bizony versszakmailag meglehetősen közepes műveket magasztaltak az égig, nem ritkán a belőlük kiolvasható aktuálpolitikai vagy egyéb, a költészettől igencsak távoli szempontok miatt. Már ott eldöntöttem magamban, hogy hasonlóakra én is képes vagyok, és szűk kör számára ezt folyamatosan bizonyítottam is, olykor szigorúan körvonalazott témákban, erős formai megkötésekkel.

- Mi jellemzi még a kötetben szereplő verseidet?

- Egyetlen szóval azt mondhatnám: készítőjük bevallott konzervativizmusa. Amint egy promóciós leírásban kifejtettem, ezeknek a daraboknak jól látható struktúrájuk van, követhető történettel: felvezetés, kifejtés, lezárás, következtetés, olykor csattanó. Formai elemként állandó szereplők a különféle rímképletek, a gondolati, mondat- és mondatrész-ritmus, viszonylag gyakori az alliteráció. Sokszor előfordulnak a sablonostól, bevettől eltérő fogalmi kapcsolások. Egyértelműen hiányzik viszont a ködös gondolat és mondandó, a halványlila emlék-, élmény- és ösztönfoszlányok. Annyit tennék még hozzá, hogy a kötet nagyobbik részét kitevő verseket kifejezetten a mulattatási szándék motiválta, és ez a szándék azoknál az olvasóknál érhet célt, akik képesek a vevőkészülékükön a készítővel közel azonos hullámhossz beállítására; de szerepelnek „komoly” témájú próbálkozások is.

- Forgalomban van a kötet?

- Igen, megvásárolható Budapesten az Írók Boltjában, vagy megrendelhető a bookline.hu internetes könyvterjesztő oldalon. Nem túloztam el az árszabását…

- Mi várható tőled a jövőben?

- Egyrészt az, hogy a már megjelent kötetből -- a Satyrblogon megcsillantott ízelítőt követően -- további darabok részletei lesznek láthatóak ezeken a hasábokon; másrészt természetesen dolgozom a következő kötet összeállításán. Nagy változás egyelőre abban sem várható; még nem érzem, hogy eljutottam volna a kifejezetten komoly gondolatok komoly formában való közreadásának szintjére. Ez nem álszerénység, hanem önismeret.

- Köszönöm, kíváncsian várjuk mindkettőt.

Tisztelt reménybeli Olvasók, Hozzászólók,

Örömmel jelentem, hogy elsajátítottam azokat az alapvető készségeket, amelyek szükségesek egy blog üzemben tartásához. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a kb. három hónappal ezelőtt indult Satyrblog nevű blogtársam már közreadott jó néhány kivonatot első gyűjteményes verskötetem darabjaiból; köszönöm ezt rokonom, Lobra szívélyes meghívásának.

Folytatni kívánom az említett kötet darabjainak megcsillantását, de tervezem azt is, hogy beavatom Olvasóimat új darabok (és remélhetően egy új kötet) születésének folyamatába, és hogy bizonyos témákat Önökkel együtt dolgozunk fel.

A Satyrblog-ból átmásolok egy-két olyan bejegyzést, amelynek meglétét itt is célszerűnek és fontosnak tartom. Kellemes szórakozást és gyümölcsöző együttműködést kíván:

Ross Satyr